Minta tananyag és teszt

Az evolucionistákkal kezdődött a KA története. Közéjük sorolható Edward Tylor is, akinek 1871-es könyvéből (A primitív kultúra) már idéztük az elsőnek tartott kultúra-definíciót. Tylor és követői úgy vélték, az egyidejű kultúrák (például az általa vizsgált Közép-Amerikai kultúrák és a saját, 19. század végi Észak-Amerikai) közötti különbségek abból származnak, hogy azok a fejlődés különböző fokain állnak. Ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy bizonyos, a kortárs kultúra számára zárványnak, értelmetlennek tetsző szokásokat, jelenségeket korábbi, értelmüket vesztett szokások maradványainak tekintette.

„... a kultúra fő haladási iránya, bár mindig belejátszik a visszaesés, az ősidőktől a modern időkig a vadságtól a civilizációig vezet. ... A mitológia vizsgálata ... a vad törzsek mítoszai és a civilizáltabb nemzetek körében található analógiák felderítése szempontjából [történt]. Az ilyen vizsgálat kimenetele messzemenően azt bizonyítja, hogy a legősibb mítoszok alkotói vad törzsekből léptek elő, azokban váltak termékennyé, megalkotva egy művészetet, melyet fejlettebb kultúrákban élő örököseik továbbvittek, mígnem az eredményei babonaként, történelmi tévképzetként, költészetté formálva és szőve megkövesedtek, vagy hazug ostobaságokként az útszélre kerültek.” (Bohmann-Glazer 128)  

A maradványok és más kultúrák élő szokásai közti hasonlóságokból azt a következtetést vonta le, hogy azok ugyanannak a fejlődési útnak azonos szakaszára utalnak, vagyis azok a népek, akiknél még élnek olyan szokások, amilyenek az ő kultúrájában szerinte már csak maradványok, a fejlődés egy korábbi fokán állnak.
Az evolucionisták közé tartozott Tylor tanítványa, James George Frazer, aki a Tylor-i kulturális evolúciót úgy értelmezte, hogy a kultúra történetét három egymást váltó fejlődési szakaszra osztotta, a mágikusra, a vallásosra és a tudományosra. Hasonló hármas felosztást alkotott a harmadik nagy név az evolucionisták között: Lewis Morgan, akinek munkáit Marx és Engels is felhasználta, mert összefüggést mutatott ki a társadalmi és a technológiai fejlődés között (az ő korszakai: szolgaság [jellemző technikái: tűz, íj, fazekasság] barbarizmus [földművelés, állattartás], civilizáció [írás]).