Minta tananyag és teszt

A szociális antropológia a francia etnológia egyik legfontosabb hozzájárulása a kulturális antropológiához. Mivel a szociológia felől közelített a kulturális antropológia problémáihoz, sokkal differenciáltabb képet alkotott a társadalom és kultúra kapcsolatáról. Legnagyobb hatású alkotója Émile Durkheim volt, akinek sokat köszönhet a második világháború utáni filozófiai gondolkodás is, egészen Michel Foucault-ig, aki a posztstrukturalista filozófia egyik leghíresebb alakja. Durkheim továbbmerészkedett a különbségek állításán, és meg is magyarázta őket. Egy adott társadalom tagjainak tapasztalatát és tudását alapvetően formálja az a látásmód, amit a kultúrájuk révén örökölnek. Ezzel Durkheim igyekezett hidat verni egy régóta folyó filozófiai vita két pártja közé, az empiricisták és a kantiánus a prioristák közé, hiszen az előzők úgy vélik, a világ minden ember számára azonos ingerek révén adódik, míg az utóbbiak szerint csak azt tapasztalhatjuk meg ingerként, amelyet már ingerré formált előzőleg az értelem. A „kollektív képzetek” bevezetése a oppozícióba feloldhatja a kettő szembenállását.

„Az apriorizmusnak az az alaptétele, hogy a megismerés két, egymásra vissza nem vezethető elemféleségből áll, amelyek világosan elkülöníthető rétegként rakódnak egymásra. A mi hipotézisünk teljes egészében megtartja ezt az elvet. Az empirikusnak nevezett ismeretek, amelyek a empirizmus teoretikusai számára minden mást kizáró müdon szolgáltak az értelem megalkotására, azok, amely a tárgyak közvetlen hatására keletkeznek a szellemünkben. Ezek tehát egyéni állapotok, amelyket teljes egészünkben az individuum pszichikai természete magyaráz. Ha viszont a kategóriák,  mint ahogy gondoljuk, lényegüket tekintve kollektív képzetek, akkor mindenek előtt a közösség állapotait tükrözik: ennek feléptési módjától. szervezettségétől, morfológiájától, vallási, erkölcsi, gazdasági stb. intézményeitől függenek.” (Bohmann-Glazer: 361)  

A kulturális különbségeket tehát az emberi tapasztalás változó korlátjai magyarázzák, de egyik kollektív képzet se tekinthető „igazabbnak” a másiknál.