Minta tananyag és teszt
Bevezetés a kulturális antropológiába
Az alábbi példa egy teljes oktatási egységet mutat be a rendszerben: lecke, tananyag és a hozzá kapcsolódó teszt egy felületen.
A bemutató segítségével megtekinthető, hogyan épül fel egy tananyag, hogyan kapcsolódnak hozzá kérdések, valamint hogyan történik a teszt kitöltése és kiértékelése.
Mit mutat a példa?
- leckék és tananyagok felépítése
- tartalom megjelenítése (szöveg, dokumentum)
- teszt és kérdéstípusok használata
- kitöltési folyamat és működés
Lecke megnyitása
Az írás gyakorlata, mivel elválaszthatatlan a közvetítéstől (az írás egy jelrendszer, a beszélt nyelv jeleit jelöli), lerombolja az objektivitás látszatát, de arra is rávilágít, hogy az antropológus kénytelen megalkotni a beszámolóit: akarva-akaratlanul is rákényszerül a retorika eszköztárának felhasználására. Metaforákat használ, sűrít, kihagy bizonyos elemeket, másokat kiemel (Malinowski például a Robinson-történetektől, tehát irodalmi, fikciós műfajtól örökölt elbeszélői toposzokkal örökíti meg megérkezését a szigetre könyve elején) stb. Ugyanakkor az is szembeötlő, hogy maga a kép is színpadias, merev, beállított jelenetet mutat – bár a fotográfia az egyik legdokumentaristább médiumunk. Malinowski esetében tehát a leleplező dokumentum nem kevésbé fiktív, mint az, amiről lerántja a leplet.
A kilencvenes években Clifford már azért is bírálta a résztvevő megfigyelést, mert azzal, hogy az ott tartózkodás jelentőségét hangsúlyozza, „lokalizálja”, helyhezkötöttnek és mozdulatlannak állítja be a kultúrákat, holott a kultúra mindig „utazik”, azaz megragadhatatlan változásban van, és a megmerevítésével, a „rögzítésével” éppen a lényegét veszíti el (ahogy az antik példában a repülő nyíl). Másrészt szintén rejtve, de a kutatót teszi középpontba, elfelejtkezve arról, hogy őt a bennszülöttek odaengedték, azaz, hogy a szituáció nemcsak egy megfigyelő és a megfigyeltek, hanem sok megfigyelő komplex kapcsolata.
A bírálatok ellenére a résztvevő megfigyelés és a terepkutatás elengedhetetlen feltétele maradt az antropológiai kutatásoknak, noha veszített jelentőségéből. Ennek az okai viszont inkább a tárgya sajátosságaiban gyökerezik és nem az objektivitás igényéből (erről majd később).
